Látom őt, küzd a lázzal...

Manócska beteg.
Nagyon :(
Tőlem kapta el, most kezdtem el kilábalni egy kéthetes influenzából(?). Felnőttkorom legkeményebb betegsége volt, tartós, magas lázzal, hányással, hasmenéssel, nem tudtam felkelni sem. Injekcióért könyörögtem az orvosnak...
De Manócska most fontosabb. Hiszen olyan öreg szegény :( A nagy kérdés, hogy túléli-e.
És nekem itt kell ülnöm az albérletben, és otthon kellett hagynom őt. A kis öreget.
Tudom, hogy senki nem él örökké, aki megszületett, meg is fog halni. Azt is tudom, hogy Manó a maga majdnem két és fél évével Matuzsálemi kort ért meg. De...
Itt ülök az ágyon, telefonon kérdezem azt, akire rá kellett bíznom az ápolását, s csak remélem, hogy Anyunak is olyan fontos legyen, hogy ez a kis állat felépüljön, mint nekem.

És imádkozom, hívom/küldöm az angyali segítséget, hogy ne szenvedjen az a kis élőlény. Aki minden nap kérte tőlem a sajtot, meg a simogatást.